Nagy László: „Magam is nagyon elszánt vagyok az Eb előtt!”
Az Európa-bajnokságra készülő magyar válogatott csapatvezetője, Nagy László kiegyensúlyozott tornára számít, de a meglepetést sem tartja feltétlenül kizártnak. A korábbi 209-szeres válogatott játékost nem sokkal a közvetlen felkészülés kezdete után kérdeztük.
Megvan már a drukk?
Azt hiszem, most már tényleg érezhető, hogy nagyon közel vagyunk az Európa-bajnoksághoz, ami Magyarország számára egy nagyon fontos esemény lesz 2022-ben. Igazából az új arénát avatjuk ezzel a tornával, benne van a levegőben a várakozás, mindenki nagyon izgatott a kezdést illetően. Mondhatom, hogy ez már december 16. óta így van, akkor kezdtük a felkészülést. Szeretnénk maradandó élményt nyújtani minden magyar szurkolónak, és magunknak, vezetőknek és játékosoknak egyaránt.
Megvan már a drukk?
Azt hiszem, most már tényleg érezhető, hogy nagyon közel vagyunk az Európa-bajnoksághoz, ami Magyarország számára egy nagyon fontos esemény lesz 2022-ben. Igazából az új arénát avatjuk ezzel a tornával, benne van a levegőben a várakozás, mindenki nagyon izgatott a kezdést illetően. Mondhatom, hogy ez már december 16. óta így van, akkor kezdtük a felkészülést. Szeretnénk maradandó élményt nyújtani minden magyar szurkolónak, és magunknak, vezetőknek és játékosoknak egyaránt.
Csapatvezetőként egyfajta mindenes vagy a válogatottnál. Mennyire nehéz ez a feladat, mivel jár?
Igen, mondhatjuk, hogy mindenes vagyok, egy valami nem változik ebben a szerepben sem: minden meccset szeretnék megnyerni, ez játékosként sem volt máshogy. A hozzáállásom is hasonló, ebből a szempontból nagyon eltökélt és elszánt vagyok. Amit nem sikerült játékosként megvalósítanom, hogy nemzeti csapattal érmet nyerjünk bármilyen világversenyen, azt most szeretném vezető pozícióból átélni. Minél több oldalról szeretném ebben segíteni a válogatottat.
Előfordul, hogy egy-egy játékos egyéni beszélgetésre, egyeztetésre megkeres téged?
Igen, de sokszor nem is várom meg azt, hogy valaki megkeressen, hanem az edzősmunkán vagy a mérkőzésen mutatott teljesítménye alapján ragadom meg a lehetőséget és kezdeményezek feléjük. Ez a múltban is jellemző volt, a jelenben is érvényes.
Milyen ez a csapat most? Mennyire látod az elkötelezettséget a sportág iránt a fiatalok körében?
Ha általánosságban kellene beszélnem, akkor elég vegyes érzések kavarognak bennem, viszont, ha leszűkítjük a kört a válogatott bő keretére, akkor azt mondhatom, hogy a játékosok eléggé elszántak és szerintem tudják, hol a helyük és mennyi munkát kell ebbe az egészbe belefektetni. Nagyon jó a kohézió, nagyon összetartóak, reméljük, ez a pályán is megmutatkozik. Nem feltétlenül egyénileg reméljük a jó teljesítményeket, hanem kollektív munkát várunk. Ebben elengedhetetlen, hogy mindenki több mint 100 százalékot tegyen minden edzésbe és mérkőzésbe.
A keretek összeállításakor előfordult, hogy valaki azért került be, mert nem feltétlenül a legjobb a poszton, de a csapategység szempontjából a személyisége jobban passzolt az egységhez?
Az elmúlt két, lassan szűk három év volt a próbaidő a csapat tagjai számára, és bár ezt az időszakot a sérülések is alakították, azért a keret kemény magja az elmúlt egy-két évben körvonalazódott. Vannak azért olyan posztok, ahol azt a kérdést tesszük fel magunknak stábtagként, hogy melyik ujjunkba harapjunk, és kit nevezzünk egy-egy meccsre, edzőtáborra. Voltak olyan játékosok, akiket kényszerhelyzetben, sérülések miatt hívtunk meg, és végül olyan jó teljesítményt nyújtottak, hogy megérdemlik, hogy továbbra is a bő vagy szűk keretéhez tartozzanak. Nehéz lesz majd kialakítani azt a 16 fős keretet, amit majd pályára küldünk a mérkőzéseken – mondhatni, ez kellemes probléma. Mindenki elszántan dolgozik és ez a csapat legnagyobb erénye és ereje.
Igen, mondhatjuk, hogy mindenes vagyok, egy valami nem változik ebben a szerepben sem: minden meccset szeretnék megnyerni, ez játékosként sem volt máshogy. A hozzáállásom is hasonló, ebből a szempontból nagyon eltökélt és elszánt vagyok. Amit nem sikerült játékosként megvalósítanom, hogy nemzeti csapattal érmet nyerjünk bármilyen világversenyen, azt most szeretném vezető pozícióból átélni. Minél több oldalról szeretném ebben segíteni a válogatottat.
Előfordul, hogy egy-egy játékos egyéni beszélgetésre, egyeztetésre megkeres téged?
Igen, de sokszor nem is várom meg azt, hogy valaki megkeressen, hanem az edzősmunkán vagy a mérkőzésen mutatott teljesítménye alapján ragadom meg a lehetőséget és kezdeményezek feléjük. Ez a múltban is jellemző volt, a jelenben is érvényes.
Milyen ez a csapat most? Mennyire látod az elkötelezettséget a sportág iránt a fiatalok körében?
Ha általánosságban kellene beszélnem, akkor elég vegyes érzések kavarognak bennem, viszont, ha leszűkítjük a kört a válogatott bő keretére, akkor azt mondhatom, hogy a játékosok eléggé elszántak és szerintem tudják, hol a helyük és mennyi munkát kell ebbe az egészbe belefektetni. Nagyon jó a kohézió, nagyon összetartóak, reméljük, ez a pályán is megmutatkozik. Nem feltétlenül egyénileg reméljük a jó teljesítményeket, hanem kollektív munkát várunk. Ebben elengedhetetlen, hogy mindenki több mint 100 százalékot tegyen minden edzésbe és mérkőzésbe.
A keretek összeállításakor előfordult, hogy valaki azért került be, mert nem feltétlenül a legjobb a poszton, de a csapategység szempontjából a személyisége jobban passzolt az egységhez?
Az elmúlt két, lassan szűk három év volt a próbaidő a csapat tagjai számára, és bár ezt az időszakot a sérülések is alakították, azért a keret kemény magja az elmúlt egy-két évben körvonalazódott. Vannak azért olyan posztok, ahol azt a kérdést tesszük fel magunknak stábtagként, hogy melyik ujjunkba harapjunk, és kit nevezzünk egy-egy meccsre, edzőtáborra. Voltak olyan játékosok, akiket kényszerhelyzetben, sérülések miatt hívtunk meg, és végül olyan jó teljesítményt nyújtottak, hogy megérdemlik, hogy továbbra is a bő vagy szűk keretéhez tartozzanak. Nehéz lesz majd kialakítani azt a 16 fős keretet, amit majd pályára küldünk a mérkőzéseken – mondhatni, ez kellemes probléma. Mindenki elszántan dolgozik és ez a csapat legnagyobb erénye és ereje.
Talán az Európa-bajnokság a legnehezebb világverseny, a sportág élmezőnye nagyrészt európai nemzetekből áll. A legjobb helyezés egy 6. volt a magyar válogatott számára korábban. Milyenek ezek az Eb-k, ha visszaemlékezel a saját élményeidre?
Valóban, a kézilabda Európa-centrikus sportág, de nem szabad megfeledkezni az Európán kívüli, más kontinensek nemzeteitől sem, akik nagyon erősek és kapaszkodnak fel az európai nációkhoz. Kétségtelen, hogy az Eb a legerősebb, legrangosabb verseny, nehéz dolgunk volt és van, még jobban megerősödött a sportág krémje. A realitás most is a 6. hely környéke lehet a magyar csapat számára, de végtelenül boldogok lennénk, ha meg tudnánk dönteni ezt az eredményt és előrébb végeznénk. Arról álmodni sem merek, hogy érmes legyen a csapat, de minél közelebb vagyunk az Európa-bajnoksághoz, annál merészebb álmok jönnek elő az emberből. Meglepetés lehetne egy érem.
Valóban, a kézilabda Európa-centrikus sportág, de nem szabad megfeledkezni az Európán kívüli, más kontinensek nemzeteitől sem, akik nagyon erősek és kapaszkodnak fel az európai nációkhoz. Kétségtelen, hogy az Eb a legerősebb, legrangosabb verseny, nehéz dolgunk volt és van, még jobban megerősödött a sportág krémje. A realitás most is a 6. hely környéke lehet a magyar csapat számára, de végtelenül boldogok lennénk, ha meg tudnánk dönteni ezt az eredményt és előrébb végeznénk. Arról álmodni sem merek, hogy érmes legyen a csapat, de minél közelebb vagyunk az Európa-bajnoksághoz, annál merészebb álmok jönnek elő az emberből. Meglepetés lehetne egy érem.
Nem egyszerű, hiszen a csoportunk után a szegedi és a debreceni négyes két-két továbbjutója következne a középdöntőben, remek csapatok.
Nem könnyű ellenfelek ez kétségtelen, de bízom benne, hogy a hazai pályából profitálni tudunk, és a játékosokat „doppingolni fogja”, hogy testközelben lesznek mellettünk a szurkolóink és jó hangulatban tudunk kézilabdázni. Volt már rá példa az elmúlt világversenyeken, hogy nagyon jó teljesítményt nyújtottunk, tudunk is erre támaszkodni, de tudjuk, hogy mindenki hasonló elképzelésekkel fog nekivágni ennek az Európa-bajnokságnak.
Egyébként mit gondolsz a csoportról?
Nagyon kiegyensúlyozott. Hollandia fekete ló, amelyik az elmúlt időszakban nagyon komoly mérkőzéseket tudhat maga mögött. A felkészülési mérkőzéseken is jó eredményeket értek el, a csapat közel fele Bundesliga-játékos, hozzá vannak szokva a nehéz meccsekhez. Izlandról kellemes emlékeink vannak az előző Európa-bajnokságról, szeretnénk most is hasonló eredményt elérni. Ők a nyitottabb védekezést alkalmazzák, ez kellemetlen, át kell tudni játszanunk ahhoz, hogy sikeresek tudjunk lenni. Egy-két vezérjátékosuk van, akikre figyelni kell, ha őket megállítjuk, akkor megnő a győzelmi esélyünk is. Portugália az elmúlt két évben nagyon jó teljesítményt nyújt, különösen a legutóbbi Eb-n. Szeretnénk a legutóbbi vereségért visszavágni, ellenük adósak vagyunk még a jó játékkal. A csoport egyik nagy ellenfele lesz számunkra.
Mindig nagy kérdés, hogy egy hazai rendezésű eseményen mennyire érezheti egy játékos, hogy itthon van. Hermetikusan el kell zárni a csapatot, vagy azért például találkozhatnak barátokkal, szurkolókkal, családtagokkal. Nyilván a vírushelyzet ezt bonyolítja, de mennyire lesznek elzárva a fiúk?
Minden játékos felnőtt ember, a fiatalokat persze nyilván jobban kordában kell tartani. Rájuk nagyobb figyelmet szánunk, ez egyértelmű, de az, hogy itthon leszünk, mindenki számára adhat egy felszabadultságot. Nem tervezzük, hogy korlátozzuk a családtagoknak a látogatását, ahol például fiatal apukáról van szó, nagyon sokat adhat lelkileg, ha átölelheti vagy adhat egy puszit a babának. Ennyi előnyünk lehet, ha már hazai rendezésű Európa-bajnokságról van szó, ez mindenképp a csapat hasznára lehet. Telkiben lakunk egyébként, mondhatni hermetikusan elzárva a többi csapattól, az edzéseket is ott végezzük, onnan járunk majd be a csarnokba a mérkőzésekre. A Covid miatt óvatosak leszünk természetesen, hiszen senkinek sem hiányzik, hogy egy-egy játékos hiányozzon a mérkőzésekről. Az egészséges utat választjuk majd.
Nem könnyű ellenfelek ez kétségtelen, de bízom benne, hogy a hazai pályából profitálni tudunk, és a játékosokat „doppingolni fogja”, hogy testközelben lesznek mellettünk a szurkolóink és jó hangulatban tudunk kézilabdázni. Volt már rá példa az elmúlt világversenyeken, hogy nagyon jó teljesítményt nyújtottunk, tudunk is erre támaszkodni, de tudjuk, hogy mindenki hasonló elképzelésekkel fog nekivágni ennek az Európa-bajnokságnak.
Egyébként mit gondolsz a csoportról?
Nagyon kiegyensúlyozott. Hollandia fekete ló, amelyik az elmúlt időszakban nagyon komoly mérkőzéseket tudhat maga mögött. A felkészülési mérkőzéseken is jó eredményeket értek el, a csapat közel fele Bundesliga-játékos, hozzá vannak szokva a nehéz meccsekhez. Izlandról kellemes emlékeink vannak az előző Európa-bajnokságról, szeretnénk most is hasonló eredményt elérni. Ők a nyitottabb védekezést alkalmazzák, ez kellemetlen, át kell tudni játszanunk ahhoz, hogy sikeresek tudjunk lenni. Egy-két vezérjátékosuk van, akikre figyelni kell, ha őket megállítjuk, akkor megnő a győzelmi esélyünk is. Portugália az elmúlt két évben nagyon jó teljesítményt nyújt, különösen a legutóbbi Eb-n. Szeretnénk a legutóbbi vereségért visszavágni, ellenük adósak vagyunk még a jó játékkal. A csoport egyik nagy ellenfele lesz számunkra.
Mindig nagy kérdés, hogy egy hazai rendezésű eseményen mennyire érezheti egy játékos, hogy itthon van. Hermetikusan el kell zárni a csapatot, vagy azért például találkozhatnak barátokkal, szurkolókkal, családtagokkal. Nyilván a vírushelyzet ezt bonyolítja, de mennyire lesznek elzárva a fiúk?
Minden játékos felnőtt ember, a fiatalokat persze nyilván jobban kordában kell tartani. Rájuk nagyobb figyelmet szánunk, ez egyértelmű, de az, hogy itthon leszünk, mindenki számára adhat egy felszabadultságot. Nem tervezzük, hogy korlátozzuk a családtagoknak a látogatását, ahol például fiatal apukáról van szó, nagyon sokat adhat lelkileg, ha átölelheti vagy adhat egy puszit a babának. Ennyi előnyünk lehet, ha már hazai rendezésű Európa-bajnokságról van szó, ez mindenképp a csapat hasznára lehet. Telkiben lakunk egyébként, mondhatni hermetikusan elzárva a többi csapattól, az edzéseket is ott végezzük, onnan járunk majd be a csarnokba a mérkőzésekre. A Covid miatt óvatosak leszünk természetesen, hiszen senkinek sem hiányzik, hogy egy-egy játékos hiányozzon a mérkőzésekről. Az egészséges utat választjuk majd.
